Csősál…. Szoktuk körsálnak is emlegetni. Az a ruhadarab, aminek akkor is bátran nekifoghatsz, ha alig van még gyakorlatod a varrásban! Kicsit olyan ez, mint amikor kötni tanulsz, és a klasszikus első darab a sál. 🙂
Azért szeretem, mert nagyon hamar elkészül, és mutatós a végeredmény! Ha tényleg kezdő vagy a varrás terén, akkor pedig az érzés, hogy alkotni tudtál magadnak valamit, az felülmúlhatatlan! Szinte garantálva van a sikerélmény, ezért tuti megnöveli az önbizalmad!
Több variáció készíthető. Függ attól, hogy milyen vastag anyagból szeretnéd, illetve attól is, hogy hány réteg anyagot varrsz.
A kiindulás mindig az, hogy van egy téglalap anyagod, ami általában a teljes anyagszélességet jelenti ( tehát 140 cm ) eltérő anyaghosszúsággal. Ennek a téglalapnak varrjuk össze a két végét, így képezünk egy cső alakot.
Mivel jön a tél, és elég fagyos vagyok, én most magamnak egy sima, egy rétegből készült csősálat varrtam. Ezen mutatom meg az alaptechnikát.
Olyan anyagot vettem, aminek mindkét oldala azonos képet mutat. Az anyag szélessége 140 cm, és ebből a kötött anyagból 60 cm-t vágattam le. Ez mindenkinél változó lehet. Mivel vastag a textil, elég lenne 30-40 cm is, de én a garbókat is szeretem, és a téli hidegben jól esik a puha, meleg anyagok viselése a nyakam körül.
Első lépésként leigazítottam a széleket, hogy a textil mindenhol egyformán 60 cm legyen, tehát a szélek párhuzamosan fussanak. Illetve levágtam a vég két szélén lévő ( ez esetben, mivel ez egy kötött anyag ) rojtozódó szálakat.
A következő lépés, hogy a téglalap két rövid oldalát össze kell varrni. Ehhez a korábban már mutatott lapos varrást ( félfrancia varrást) alkalmaztam. A képeken végig tudod nézni, de ha nem vagy biztos magadban, akkor a linkre kattintva bátran olvasd vissza azt a bejegyzést, ott részletesen leírom, hogy lépésről lépésre hogyan készítsd el a lapos varrást!
Azért a félfrancia varrást választottam mert így nem kell a tisztázót használni. Egyrészt így egyszerűbb, és gyorsabb az elkészítés. Másrészt így nincs szabadon cérna, amit a nyakláncommal, vagy a fülbevalómmal meghúzhatok.
Ha kész a “cső”, akkor már csak a 60 cm-es anyag két szabadon lévő hosszanti végét kell elszegni.
Ehhez a klasszikus, kétszer 1 cm-es ( vagy az anyag minőségétől függően, amennyit jónak látsz) visszahajtás technikáját alkalmaztam. Ugyanazt, mint amit az egyszerű nadrágfelhajtásnál is használtam.
Tulajdonképpen ezzel el is készültem. 🙂
140-150 széles anyag elég arra, hogy kétszer körbetekerd a nyakadon. Vékonyabból esetleg lehet ízlés szerint 3 tekerés is, akkor viszont számolj rá + 50-60 cm-t. Tehát a téglalapod hosszanti oldala kb. 200 cm lesz!
Ha vastagabb buklé anyagot használnék, akkor elég lenne a 30-40 cm szélesség is. ( 140 cm x 30 cm )
Gyűrt selyemből 1 m vettem, és az egészet elhasználtam. ( 140 cm x 100 cm )
Ha az anyag mindkét oldala egyforma, akkor egy réteg elég, ( Mint most nekem. )
Ha nyomott az anyag, tehát a textil egyik felén látszik csak a minta, akkor kifordítva össze kell varrni, így lesz mutatósabb, illetve két rétegben a nyakadon. Sok ilyen szép anyag van. Ez esetben változik kicsit a műveleti sorrend. Készítek hamarosan erről is egy bejegyzést.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor két eltérő anyagot varrunk össze. Akár azért, mert bélelünk egy vastagabbat, akár azért, mert mindkét oldalán hordani szeretnénk. Ezt is próbálom majd mihamarabb megmutatni képekkel, leírással.
Ha tetszett, és szerinted hasznos a bejegyzés, akkor köszönöm, hogy megosztod!
Nem szeretnél lemaradni a megjelenő új bejegyzésekről? A képernyő jobb oldalán jelentkezz a blog követésére! 🙂
Nekem nagyon sok hasznos és jó dolgokat mutatsz meg,mindég tanulok valami újat.
Köszönöm! Örülök neki! 🙂
Ez nagyon jó ötlet karácsonyra. Köszönöm !
Szívesen! 🙂
Köszönöm a sok jó tanácsot, ötletet. Régóta követem az oldaladat, szeretem olvasgatni, sokat lehet belőle tanulni.
Tudom, emlékszem Rád! Köszönöm, hogy még mindig velem vagy! 🙂