Mindkét néven emlegetjük. Az idősebbek félfrancia varrásnak ismerik, a fiatalabb korosztály már lapos varrásként tanulta az iskolában. Mármint a ruhaipari sulikban. 🙂
Ez a varrat, a neve is erre utal, hasonlít a francia varráshoz. Lényeges, hogy ennél a varrásnál sem kell tisztázót használnunk ahhoz, hogy a széleket eldolgozzuk. De varrástechnikailag nagyon fontos eltérések vannak!
Mintás anyagot választottam a bemutatáshoz, hogy egyértelműek legyenek a képek.
A francia varrást úgy kezdtük, hogy az anyagdarabokat a fonák oldalukkal fordítottuk össze. Itt NEM! Az anyagokat színoldallal szemben fektetem egymásra, de nem teljes fedésben, hanem egy kicsit elcsúsztatva!
Majd a következő lépésben azt a keskeny anyagszélt ráhajtom a másikra.
Gombostűvel rögzítettem. Persze ez nem kötelező, de nem mindig ilyen egyszerű az anyagkezelés.
Majd ezt a visszahajtott részt levarrtam.
Ezzel e lépéssel tulajdonképpen az első szabad él zárt lett, mivel ráhajtottam a másik anyagszélt. Az ott már biztosan nem fog tudni elbomlani.
Ezután szétnyitottam a két anyagdarabot, és levasaltam a varratot a varrás irányába.
Ezen a következő képen látszik, hogy a hajtás aljában ( a levasalt varrásszélesség “tövében” ) ott van a második szabad él.
Ez még itt foszlásnak indulhat, ezért ezt a szabad szélt is zárt varrattá kell tenni. Tehát egy másik varrattal elfedni. Ezért a levasalt varrásszélességet egy második varrattal újra levarrom. Mutatom:
Ezzel a lapos varrás el is készült. Igazán nem bonyolult. 🙂 A következő galéria képein láthatod a végeredményt.
Pont azért, mivel ez egy megerősített varrat, nagyobb igénybevétel esetén használják. Gondolj csak bele, a farmernadrágok háta közepe nagyon sok esetben így van megvarrva. De a mai napig használják munkásruhák varrásánál is. Mivel belül nincs tisztázott varrat, nehezebben bomlik fel az összevarrás mentén. ( Nehezebben húzzuk ki a szálát. )
Ágyneműket is varrtak így régen. Illetve kötényeket. Amikor még nem 140 cm volt az elterjedt anyagszélesség, akkor toldani kellett mindenképp az anyagot, hogy körbeérjen a csípőn. Ha így toldották meg, akkor jobban bírta a mosást, és akár a kötény mindkét oldalát is lehetett használni. 🙂
Tetszett a bejegyzés? Akkor oszd meg, kérlek!
Ha nem szeretnéd a véletlenre bízni, hogy a következő írásomat is eléd sodorja az élet ( 🙂 ), akkor a képernyő jobb oldalán jelentkezz a blog követésére! Köszönöm! Ne feledd, mostantól nyerhetsz is vele!
Üdvözlöm ! nagyon örülök, hogy rábukkantam erre az oldalra.Nagyon érdekel a varrás, de még csak az elméleti tudással ismerkedek ! Minden érthető, világos , egy ilyen laikusnak is mint én vagyok.Szeretnék megtanulni, mire otthon maradok nyugdíjba. Egyenlőre olvasgatok, majd szeretnék eljutni egy tanfolyamra is.
Köszönöm, szép napot kívánok !
Julika
Köszönöm! Sok sikert kívánok!
én is egyet értek az előttem szólóval. Életem első varrógépjét most vettem meg 53 évesen és most tanulok. Ez az oldal nagyon érthetően jól írja és fotózza le azokat a gyakorlati dolgokat, amivel a kezdő is találkozik és könnyebb megoldani. Köszönöm ezt az oldalt.
🙂 Én köszönöm, hogy olvasod!
Én is most akadtam rá az oldalra, nagyon jó és érthetőnek látom. Bár én végeztem szabás-varrás tanfolyamot anno 20 éves koromban, de nem igazán varrtam. Illetve felvarrás, terítő, függöny varrás..gyerekeknek egy két ruha… nagyon hasznos tanácsokkal szolgálsz kedves Krisztina. Örülök, hogy megtaláltam az oldalt.
Köszönöm! 🙂
Üdvözlöm! Pinteresten akadtam az oldalra. Varrogattam már egy – két dolgot, de a szabásminták elkészítésével gondban vagyok. Varrtam már táskavarrós könyből táskát, viszont nem találtam még olyan oldalt ahol egy blúz vagy felsőrész elkészítéséhez mellbevarrást is mutattak volna.Pontosabban honnan és hogyan kell kimérni. Szeretném a segítségét kérni. Köszönöm