Mi a huroköltésű és a láncöltésű varrat?

Huroköltésű és láncöltésű….

A huroköltésű és láncöltésű szemeket használjuk kézi varrás esetén is, de mi most maradjunk a varrógépeknél…. Te is biztos hallottad már többször ezeket a kifejezéseket! Hobbi varrónőként általában annyit tud az ember, hogy a háztartási varrógéppel való varráshoz két szál cérna kell. Teszünk egyet felülre, és egyet alulra az orsótokba. Aztán majd valahogy a gép ebből varratot csinál.

Olyan esettel is biztosan találkoztál már, amikor mondjuk egy farmeron meghúztál egy szál cérnát, és simán felfeslett a varrat. 🙁

Amikor öltés típusokról beszélünk, akkor meg kell említenünk alap öltéseket, és az ezekből továbbfejlesztett módosított öltéseket. Nagyon sokféle van, ezért én most csak egy-egy alapöltést mutatok meg.

Kezdjük a huroköltésű varrattal

Azért ezzel, mert ez a legáltalánosabb. Tipikusan a háztartási varrógépek  ezzel a módszerrel varrnak. A varrat/szálfeszesség beállításáról írt cikkemben már említettem, hogy a varrat két fonalból készül. A felső a tűfonal, és az alsó, a hurokfogó fonal, melyek összekapcsolódása pont a kelmerétegek között jön létre.

Huroköltés Forrás: Wikipédia

Mivel a hurkok nem az anyag külső rétegén vannak, ezért ez a típusú varrat nem is kopik olyan könnyen. Szakszerűen úgy mondják, hogy jó a kopásállósága. Ha megfelelően állítod be a gépet, akkor a varrat ugyanúgy néz ki a szín és a fonák oldalon is!

Mivel elég kevés cérna kerül ebbe a varratba, azért nem is lesz túl rugalmas.

Találtam egy ábrát, ami szerintem nagyon látványosan megmutatja, hogy hogyan készíti a gép a hurkot, és így a varratot.

Huroköltés képzése körforgó hurokfogóval Forrás: Wikipédia

Amikor a tű átszúrja az anyagot, és az alsó állásból újra felfelé halad, akkor a kelméhez való surlódás miatt a cérnán egy kis hurok képződik, ebbe kapaszkodik bele a hurokfogó hegye. A körforgós hurokfogó esetében, ahogy az ábrán is látszik, a megfogott cérnahurok teljesen megkerüli a hurokfogóban elhelyeztt cérnacsévét, tehát átfűzi a csévét a fonalhurkon. A tű teljes felemelkedésével a fonalhúzó megfeszíti a tűfonalból képződött hurkot, ez pedig magával húzza a hurokfogó fonalat is. Ezután, (vagy folyamatosan) a kelmetovábbító egy öltéshosszal odébb mozdítja az anyagot, így a következő tűszúrás egy öltéshosszal arrébb, újra kezdi a folyamatot.

Egyfonalas lácöltés 

Láncöltés Forrás: Wikipédia

Ahogy a nevéből is látszik, ebben az esetben egy vezetett cérnaszál van. A varrat úgy képződik, hogy a tűbe fűzött cérnából képzett hurokba szúr le ismét a tű. Ez a varrat is az alapöltések közé tartozik.

Nézzük részletesen.

Egyfonalas láncöltés képzése Forrás: Wikipédia

A befűzött tű leszúr, majd felfelé emelkedve itt is képződik egy kis hurok.
Ezt a hurkot alul elkapja egy hurokfogó.
Amikor a tű ismét felemelkedik, akkor az anyag egy öltéstávolsággal odébb tolódik.
Ezalatt alul a hurokfogó nem engedi el a hurkot, hanem húzza magával, így több cérnát is húz a hurokba.
A tű a következő leütésekor ebbe a hurokba fog leszúrni, és ezzel együtt rögzíti is az új öltést.

Ha megnézzük az ilyen fajta varratot, akkor mást látunk a szín, és a fonák oldalon. A színoldal olyan, mint a huroköltésű varratnál. A fonák oldalon viszont látjuk az anyag felszínén a hurokkapcsolatok láncolatát.

Ebbe a varratba már kicsit több cérna kerül, a cérnafelhasználás közepes. Ez a varrat elég gyorsan eltávolítható az anyagból.

A kétfonalas láncöltés is alapöltésnek számít. Ebben az esetben, a nevéből adódóan a varrat két fonalból áll. A tűfonal és a hurokfogó fonal összekapcsolódásával jön létre. 

Említettem, hogy vannak módosított öltések is.

módosított huroköltésű varratok:

• cikcakkhuroköltés
• gépi stafírozóöltés

módosított láncöltésű varratok:

• egyfonalas cikcakkláncöltés
• egyfonalas szegőöltés
• gépi pikírozóöltés
• cikcakk kétfonalas láncöltés
• kétfonalas szegőöltés
• háromfonalas szegőöltés
• szemesgomblyuk-öltés

(A felsorolt varratok részletezésébe nem mennék bele. Amennyiben bővebben érdekel a téma, a forrásban megnevezett szakkönyvben részletes leírásokat találsz.)

Öltésképző eszközök

A varrógépnek azokat az alkatrészeit, amelyek kifejezetten a varrat létrehozásában, közvetlenül az öltések képzésében vesznek részt, nem meglepő módon öltésképző eszközöknek nevezzük. Ezek közül van, ami beépített a gépbe, és van , ami tőlünk függ, hogy mit alkalmazunk.

A tű például nagyon fontos. A textil, és a varrás módja szerint ezt mi választhatjuk meg. A következő képet lehet, hogy már többen ismeritek. Egy elég jó összefoglaló ábra a legalapvetőbb tűfajtákról.

A varrógéptű jellegzetes részei és a tűhegy különböző kialakításai Forrás: Wikipédia

A hurokfogó része a varrógépnek, ezt nem tudod cserélni. Ahogy az előbbiekben leírtam, mindkét alapöltés típusnál van hurokfogó, csak nem egyforma. 🙂

A kelmetovábbító is mindkét típusnál szerepet játszik. Ez géptípustúl függően változó lehet, helyzetét is lehet állítani, például lesűllyeszteni. A következő fotón például egy sűllyedő-lengő kelmetovábbító látható.

Süllyedő-lengő kelmetovábbító Forrás: Wikipédia

Amikor a varrógépen az öltés sűrűségét állítod, vagyis az öltések hosszának mértékét változtatod, akkor tulajdonképpen azt határozod meg, hogy a kelmetovábbító mennyivel tolja odébb az anyagot, tehát a következő tűszúrás milyen messze kerüljön az előzőtől.

Meg kell még említeni a huroköltésű varrógép kapcsán a fonalhúzót, ami a tűbe fúzött cérna adagolására, illetve a cérnafeszesség visszahúzására szolgál.
……………………………………………………………..

Forrás: A kiemelt kép, és a cikk további képei is a Wikipédia / Varrógép szócikkéből kimásolt képek, a szöveg tartalmának bázisa is a Wikipédia cikke alapján íródott.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Varrógép

További forrás: Estu Klára, Molnárné Simon Éva, Zsédenyi Lászlóné: Ruhaipari technológia ( Műszaki Könyvkiadó)

Amennyiben hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseiddel is!

Ha pedig szeretnél a jövőben értesülni a blogon megjelenő új írásokról, akkor jelentkezz a blog követésére! A képernyő jobb oldalán add meg az e-mail címed, ahova az értesítést szeretnéd kapni! 🙂