Szabás – Alapok, hogyan fogj hozzá?…

0 2 Comments

Szabás.… Sokan féltek a szabástól, pedig nem annyira bonyolult dolog! A szabás nem nehéz, Inkább csak türelem játék. Valójában az a helyzet, hogy egyszer kell megérteni a logikáját, és utána már soha nem lesz gondod az alkalmazásával.

Korábban már írtam bejegyzéseket, a szerkesztés, illetve a szabásminta készítéséről is. Valamint volt már szó a felfektetésről is.

Most induljunk ki abból, hogy már rendelkezel egy szabásmintával…. Nézzük sorba a lépéseket… Ahogy én szoktam, kezdő koromban. 🙂 Illetve ahogy Neked is javaslom, amíg a rutinnal le nem egyszerűsödnek a dolgok a számodra is!

Szabásminta előkészítése

Minden mintát kivágok papírból.

Leellenőrzöm, hogy a jelölések pontosan szerepelnek-e az alkatrészeken! Szálirány nagyon fontos! Egyéb jelölések, pl becsípés, hajtás, illesztési pontok!

Ha Burda újságot használsz, akkor abban mindig leírják leltár szerűen, hogy melyik alkatrészből mennyit kell szabnod. Az egyszerűbb ruhadaraboknál ez elég egyértelmű. De vannak olyan aszimmetrikus modellek is, amikor már nehezebb követni a dolgokat. 🙂 Van olyan eset, amikor jobban jársz, ha a papírból is annyiszor vágod ki a mintát, mint ahányat majd szabnod kell.

Anyag előkészítése

Már beszéltem róla korábban, hogy az anyagokat be kell avatni felhasználás előtt, hogy később már ne változtassa a textília a méreteit. Ami mosható, azt sem kell “kifőzni”, elég azon a hőfokon kezelni, amin a későbbiekben is mosni fogod. A gyapjú kelméket például gőzölve tudod beavatni.

Fontos, hogy a textília legyen kivasalva, mielőtt felhelyezed rá a papír mintákat. Ha  gyűrött az anyag, és úgy vágsz ki egy alkatrészt, az utólag a forma deformitását eredményezheti. Jó esetben csak cakkos lesz a széle, de nagyobb gondok is lehetnek belőle.

Az anyag előkészítéséhez tartozik még az is, hogy hogyan fekteted fel az asztalra a kiszabandó textíliát. Amikor olvasod a leírást, olyan kifejezéseket találsz, hogy hajtott szél, illetve vágott szél ( szövött, vagy anyagszél ).

A kiszabandó alkatrészekről sokszor fél alakos minták készülnek. Például ha egy eleje részt látsz, csak a fele szerepel a szabásmintán. A logika szerint ( és ezért mondtam, hogy csak egyszer kell megérteni, és utána menni fog! 🙂 ), ha a ruha elején nincs varrás, vagy cipzár, akkor szabhatod félbehajtott anyagból. Ha pedig varrásvonal van elöl középen, akkor az anyag vágott széléhez kell tenned.

Az, hogy Neked épp hogyan kell összehajtanod szabás előtt az anyagot, az mindig attól függ, hogy mekkora alkatrészeid vannak, illetve milyen széles a textília, amire dolgozol. Ezek függvényében, sajnos elég sok variáció van, de ha az alapokat tudod, egy kis gyakorlás után menni fog.

Mutatom az alap módszereket.

Az anyagok többsége 140-150 cm széles. Alap esetben félbehajtjuk az anyagot, úgy, hogy a színoldala befelé legyen. Ez azért fontos, mert a jelölés így a fonák oldalra esik!

Félbehajtott anyag

A képen látod, hogy nem a boltban elvágott anyagszélt passzítom össze, hanem a méteráru gyárilag szövött szélét! Fontos, hogy az összefogott anyagszél – lazán kiterítve a textilt – mindenhol párhuzamos legyen a hajtott széllel. Csak így lehetsz biztos benne, hogy az anyag száliránya mindenhol megfelelő lesz!

Előfordulhat, hogy a szabásmintádnál az eleje, és a háta részt is hajtott szélhez kell raknod. Ebben az esetben a textíliát úgy kell összehajtanod, hogy mindkét szélt a közepéhez hajtod!

Középre hajtás

Természetesen itt is arra kell figyelned, hogy az anyag széle, és a hajtott szél mindkét oldalon párhuzamos legyen!

Vannak esetek, amikor kisebb darabra van szükséged, vagy egy-egy alkatrészt más hajtással tudsz ideálisan felrakni az anyagra.

Aszimmetrikus hajtás

Ebben az esetben is figyelned kell arra, hogy amikor hajtott szélt képezel, akkor mindig párhuzamos legyen az anyag vágott széle a keletkezett hajtással! Nem elég “ránézésre hajtani”, mert íves alkatrészek esetén csalóka lehet a szemmérték. 🙂

Az anyagot keresztben is össze lehet hajtani, de ez nem annyira elterjedt. Olyankor használhatjuk ezt a módszert, ha az anyagnak semmilyen irányítottsága nincs, illetve ha a szabásminta ezt kívánja.

Felfektetés

Két jelentése van a szónak. Egyrészt azt a folyamatot híjuk felfektetésnek, amikor az előzetesen kiterített anyagra felhelyezzük a kiszabandó alkatrészek szabásmintáját. Másrészt amikor elkészülsz a folyamattal, és magad előtt látod az anyagot az összes felrakott szabásminta darabbal, azt is felfektetésnek hívjuk. Ennek vannak lehetséges variációi, attól függően, hogy az adott szabásmintát pl milyen széles anyagból szeretnéd kiszabni. ( Hogy férsz rá az anyagra, hogy a leggazdaságosabb a textília anyagkihasználása) Ha Burdát használsz, ott például adnak több variációt a felfektetés lehetőségére.

Hajtott szélhez rakni…

Szabás hajtott szélnél

Ebben az esetben természetesen a hajtott szélnél nem fogod elvágni az anyagot. Illetve értelem szerűen varrásszélességet is csak körben, a többi vágáshoz rajzolsz, a szabásminta kiírásának megfelelően.

Anyagszélhez rakni…

Szabás anyagszélnél

Picit sötét lett a kép, de azért látszik, hogy annyival beljebb rajuk a mintát az anyag szélétől, hogy a varrásszélesség ott is elférjen! Nem mindenki ért egyet velem, de én az anyag szövött szélét mindig levágom! Ezt a szövött szélt hívják felénk endlinek is. Ennek a gyártás során a szövése nem azonos az anyag főrészével, érezhetően sűrűbb, néha durvább, vagy színben eltérő. Tudom, hogy alkalomadtán megspórolhatnánk egy szegést, de mivel más a szerkezete, ezért a későbbi mosás során is másképp fog reagálni! Ezért vágom én le, biztos, ami biztos.  Tehát a szabás során a varrásszélességnek enélkül a szövött szél nélkül kell megfelelőnek lennie!

A felfektetés során minden szabásra vonatkozó instrukciót figyelembe kell vennünk! Nagyon fontos a szálirány betartása, és a papír mintákon lévő összes jelölés átmásolása a textilre!

Alkatrészek kivágása

Én miután körberajzoltam a szabásmintákat, mindig leszedem a papírokat a textilről. A vonalak mellett közvetlenül ( az alkatrész belseje felől ) összetűzöm gombostűvel a két anyagréteget. Így számomra biztosabb, hogy a rétegek nem csúsznak el egymáson. Egy egyszerű vászonnál ez azért nem sűrűn fordul elő, de egy csúszós, rugalmas, mindenfelé elmászós anyagnál ez gondot okozhat!

Addig nem kezdek bele a vágásba, amíg le nem ellenőriztem, hogy minden alkatrész megvan, annyi van belőlük, amennyi kell, és a varrásszélességek is jók. Mert ha már belenyírsz az anyagba, akkor már nem mindent lehet utólag korrigálni!

A mintákat úgy vágom körbe, hogy minél kevesebbet mozgassam a textíliát. Ha van rá lehetőség, akkor inkább én járom körbe az asztalt, és még csak nem is csúsztatom az anyagot. Illetve csak kicsit emelem fel az asztal lapjától a textíliát, és apró vágásokkal tolom előre az ollót.

A szabás fő gondolatmenetével remélem sikerült barátságba kerülni. 🙂 Vannak még speciális dolgok, ezeket később majd további bejegyzésekben összeszedem. Olyasmire gondolok, hogy a jelöléseket hogyan tudod átjelölni a papírról az anyagra, vagy hogy az irányított anyagokat hogy szoktuk szabni?….

Kifogytál a szabókrétákból?

Nézz be a webáruházba, találsz por, és illanó változatban is ! Kattints a képekre!

Szabókréta por

Szabókréta illanó

Remélem tetszett a bejegyzés, és ha igen, akkor megosztod az érdeklődő ismerőseiddel!

Ha pedig nem szeretnél lemaradni a továbbiakban megjelenő friss írásaimról, akkor a képernyő jobb oldalán jelentkezhetsz a blog követésére! Tudtad, hogy mostantól nyerhetsz is vele? 🙂


Categories:

2 thoughts on “Szabás – Alapok, hogyan fogj hozzá?…”

  1. Köszönöm! Ez sokat segitett!

  2. Ági szerint:

    Köszönöm. Mindig tanul az ember !

Köszönöm, ha elmondod, amit gondolsz! :)