Méretvétel – avagy hogyan mérj, hogy jól mérj?

A méretvétel az a része a varrásnak, amiről sokan azt gondolják:
„Á, ez egyszerű”.
Aztán ott állunk a tükör előtt, a centivel a kezünkben, és valahogy mégsem stimmel a végeredmény… 😄

Pedig a méretvétel tényleg nem bonyolult – csak van néhány apró szabály, amit érdemes betartani. Ezeken múlik, hogy a kész ruha kényelmes, szép és hordható lesz-e.

A test méretei – két nagy csoport

A testméreteket alapvetően két csoportra osztjuk:

Hosszúsági méretek

• testmagasság
• háta-derék hossz
• mellmélység
• nadrág külső és belső szárhossza

Szélességi méretek

• mellbőség
• derékbőség
• csípőbőség
• comb-, vádli- vagy bokakerület
• hátszélesség

A szabásminták általában jelzik, mire van szükség – de a „hogyan mérsz”, legalább ilyen fontos.

Trükkök, tippek, praktikus szabályok

1. Ha lehet, ne magadat mérd!

Mindig pontosabb, ha valaki más mér le.
Ha nincs segítséged, állj tükör elé, és próbálj mozdulatlan maradni – ez már önmagában kihívás. 🙂

Tipp:
Szoknyahosszt mérhetsz úgy, hogy a derekadra kötsz egy szalagot, és ahhoz lógatod le a centit. Csak ne hajolj előre leolvasáskor, inkább tükör előtt állva olvasd le a centit.

2. Egy szál fehérneműben mérj!

A pontos méretvétel alapja, hogy nincsenek plusz rétegek.
Pulcsi, póló, leggings mind torzítja az adatokat.

Kivétel:
Alkalmi ruhát mindig abban a melltartóban mérj (vagy méress), amelyben viselni fogod.
Egy push-up melltartó teljesen átrendezi a felsőtestet – a ruha pedig könnyen szűk lesz.

3. A mérés igazodjon a ruhához!

• Nyári nadrágot ne vastag harisnyában mérj!
• Munkaruhánál számolj kényelmi bőséggel!
• Gyerekeknél a pelenka miatt külön has- és fenékmérés is szükséges lehet.

4. Nem vagyunk szimmetrikusak – és ez teljesen rendben van

Sokan kellemetlennek érzik, de fontos beszélni róla:
csípőficam, gerincferdülés, váll- vagy medenceeltérés valós méretkülönbségeket okoz.

Ilyenkor:

• Mérd külön a két lábszár hosszát!
• Figyeld a váll- és mellméretek eltérését!

A jó szabás ezeket szépen tudja korrigálni – de csak akkor, ha tudunk róluk.

5. Pocakosabb alkatnál mérj hasbőséget is!

Akkor is, ha a szabásleírás nem kéri.
Előfordulhat, hogy a has kerülete nagyobb, mint a csípő – ilyenkor a derék a csípőhöz képest  nem szűkül, hanem bővül. A megnövekedett kerülettel kell számolnod!

Ha ezt kihagyod, a ruha feszülni fog vagy felcsúszik.

6. Nadrághossz: cipővel együtt

Különösen alkalmi nadrágnál fontos:

• vedd fel azt a cipőt, amivel hordani fogod,
• magassarkúnál a szár kicsit ráfut a lábfejre – ettől lesz szép az összkép.

Találgatni lehet, mérni érdemes. 🙂 Alap esetben a nadrág hosszát általában a talp-élig szoktuk mérni, ahol a cipő oldala, és a talpa találkozik. Tehát ha mezítláb állsz a földön, az kb. ugyanaz.

7. Mennyire szorítsd a centit?

A „majd fogyok” mérés szinte mindig bosszúsághoz vezet.
A túl szoros ruhák:

• bevágnak,
• ráncolódnak,
• és inkább erősítenek, mint slankítanak.

Ökölszabály:

• munkaruha → lazább mérés
• szűk ruha → pontos, de nem szorított mérés

Ha kérdésed van…

Most nem mentem bele minden egyes méret milliméterpontos szakmai leírásába – az egy külön anyag lenne.
De ha szeretnéd, beszélhetünk róla:

• melyik ponttól meddig mérj,
• mire figyelj mell-, derék- vagy vállmérésnél.

Írj nyugodtan – ezért van a blog. 💛
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést, és ha követsz, hogy ne maradj le az újakról! ✂️✨

Kép forrása: közkincs illusztráció