Szegés vagy szegő? – A különbség és használatuk a varrásban

0 Comments

A napokban témát keresgéltem, hogy miről nem írtam még…. akkor botlottam bele, hogy mennyire vegyesen, átfedéssel használja az internet közönsége ezeket a kifejezéseket, fogalmakat. A varrásban gyakran összekeveredik, hogy mi is a különbség a szegés, a derékpánt és a rászabott szegőpánt között – pedig ezek mind más-más eldolgozási módot jelentenek.

Amikor varrni kezdtem, még én is azt gondoltam, hogy ha egy ferdepánttal elszegjük az anyag szélét, akkor az szegőpánt. Aztán minél többet tudtam meg a varrásról, annál inkább láttam, hogy mennyi variáció van. Ebben a bejegyzésben mindent lépésről lépésre elmagyarázok.

Mondhatnám, hogy minden szegő szegés, de nem minden szegés szegő. 😊 Ez a mondat pontosan leírja, miért érdemes egyszer és mindenkorra tisztázni a két fogalmat.

Az egyik egy folyamat, a másik egy alkatrész.

Szegés – a folyamat

A szegés maga a folyamat: egyszerűen csak a ruhadarab szélének eldolgozását jelenti. Így az nem foszlik, kevésbé nyúlik, szép, rendezett hatást kelt.

A szegés lehet:

  • ferdepánttal (klasszikus megoldás),
  • cikk-cakk, overlock vagy interlock varrattal,
  • fedőző varrattal
  • csipkével, díszítő szalaggal,
  • behajtással, egyszeresen vagy kétszeresen visszahajtva,
  • vagy akár szegőpánttal, rászabott formában.
Szegés visszahajtással nadrág felvarrásához – Kép a nadrág szegéséről, ahol az anyagot visszahajtják és rögzítik, hogy tartós legyen a varrás.

A szegés tehát a módszer, a technika, amivel a nyers anyagszél ha kell elasztikusan, de mindig tartósan záródik.

Szegő – az alkatrész

A szegő ezzel szemben egy formára szabott anyagrész, amelyet a szabásminta alapján készítünk, és a ruhadarab része lesz.

A szegő szigorúan véve egy rávarrás, a rátűzések közé sorolható, de funkciója jóval több, mint puszta díszítés. Leggyakrabban a rászabott szegőpánt formájában találkozunk vele, például:

  • szoknyák és nadrágok derékrészénél
  • blúzok, ruhák nyakkörénél vagy karöltőjénél

A szegőpánt:

Tehát a szegőpánt a két fogalom találkozása:
Ez egy rászabott, vagy úgy is nevezzük, hogy formára szabott külön anyagrész, ami a szegés folyamatának része.

  • formára szabjuk, a szabásmintához illeszkedve íves vagy sarkos is lehet.
  • belülre kerül a kész munkafolyamat végén
  • tartást ad, és profi, tiszta belső eldolgozást biztosí

A szegőpánt követi az adott ívet, gyakran közbéléssel megerősített, és belülre kerül – kívülről nem látszik, de tartást ad és profi belső eldolgozást biztosít.

Mikor melyiket válaszd?

  • Vékony, nyúlós anyagokhoz: inkább ferdepántos szegés.
  • Vastagabb, őszi anyagokhoz: rászabott szegőpánt, mert szebben tartja a formát.
  • Díszítő célra: csipke, paszpól, dekoratív ferdepánt.

A szegés módja sokat elárul a varró tudásáról. Egy szépen elszegett, tisztán kidolgozott belső rész türelmes, igényes munkára vall. A kreatív, változatos használat pedig remek lehetőségeket nyújt egyedi darabok készítéséhez.

Melyiket hogyan alkalmazzuk?

Itt összeszedtem azokat a bejegyzéseket, ahol korábban részletesen bemutattam egy-egy változatot:

Egy-egy sorra kattintva el tudod olvasni a részletes bejegyzéseket.

Anyagszél szegése 4 szálas tisztázó varrattal.

Behajtás, kétszeresen visszahajtva nadrágfelvarrásnál.

Sarok szegése ferdepánt segítségével.

Nyakkör szegése rászabott szegőpánttal.

Akár ferdepánttal, akár rászabott szegővel dolgozol, a lényeg mindig ugyanaz: a szegés adja meg a ruha végső karakterét. Egy igényes szegés a kézműves munka igazi védjegye.

Egy kis előzetes

A következő bejegyzésben körszoknyát varrok, és megmutatom, hogyan dolgozd el a derékrészt rászabott szegőpánttal – így a gyakorlatban is látni fogod, mennyit számít ez az apró, de profi megoldás.

Categories:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük