Szűkítő, formázó varratok szerepe nagyon fontos a ruhavarrás során! A szabásvonalak mellett ezek azok, amik meghatározzák egy ruhadarab formáját. Ettől is függ, hogy mennyire van ” ránk szabva”. 🙂
Gondolj csak bele!…., Egy egyenes vonalú szoknya tulajdonképpen leegyszerűsítve a csípőnk méretének megfelelő textil henger, amit aztán derékvonalon szűkítő varrásokkal magunkra formálunk.
A mellformázó is egy sarkallatos probléma. Ha nem rugalmas kelméből varrunk, akkor a mellcsúcsból kiindulva a karkör felé, lesz egy kis elálló háromszög. Ezek tulajdonképpen anyagtöbbletek, amelyek szakszerű összevarrásával formára alakítjuk a szabásmintát. Minél nagyobbak a méretbeli eltérések, annál nagyobbak lesznek az anyagtöbbletek. Ezt a szabásmintán úgy látod, hogy egyre nagyobb háromszögeket , vagy rombuszokat kell megfelelően összevarrnod. Mutatom, hogy mire figyelj, és hogyan csináld!….
Az esetek nagy többségében a formázó varratok egy csúcsban végződő háromszögek. Ezek anyagszéleken helyezkednek el. A háromszög két szárát kell összefognod, és összevarrnod. A szűkítési pontoknak egybe kell esnie!
A képen egy eleje részlet látható. Átmásoltam a szabásmintáról a szűkítőt, ami jelen esetben egy mellformázó varrat. Ami talán minden kezdőnek rögtön feltűnik, az az, hogy szabás után a háromszög miért lóg ki olyan csúcsosan az alkatrész ívéből? Meg fogom mutatni!
Úgy kell összevarrnod a szűkítőt, hogy az anyag szélén lévő pontok, és a háromszög két szára is pontosan egymásra essenek. A gombsotűzés elég jó módszer, de fércelheted is, ha úgy biztosabb vagy magadban!
Mivel a test vonala általában nem egyenes, hanem valamennyire mindig ívelt, ezért a szűkítőket is (bár a tömeges szabásmintákon egyenes háromszögek jelzik) picit ívesen varrjuk össze. Természetesen kezdőként varrhatod az eredeti vonalak mentén, de minél gyakorlottabb leszel, annál jobban fogod érezni a külömbségre!
Soha nem a háromszög csúcsánál kezdek el varrni, hanem az alkatrész külső szélétől. Ott elerősítek, a csúcsnál viszont csak levarrok az anyagról. Azért, hogy ott ne legyen a cérnatöbblet miatt megvastagodás. Inkább én mindig elkötöm a két szálat, hogy ne bomoljon fel a varrat.
Varrás után először levasalom a formázót.
Sokszor dilemmát okoz, hogy melyik irányba hajtsuk el a szűkítő / formázó varrat anyagtöbbletét. Ha jó a szabásminta, akkor ez egyértelműen adódik. Nézd csak meg a következő két képet!
Látszik, hogyha felfelé vasalnám, akkor egy kis háromszög kilógna az alkatrész ívéből. Ha viszont lefelé vasalom, akkor szépen egymásra igazodik a két réteg!
Természetesen, így síkban fotózva nem mutat olyan jól, de a lényeg, hogy látszon, hogy a szabásmintákon a szűkítők „kilógó csúcsait” nem véletlenül szerkesztik oda! Nem szabad levágni!
Hogy látványosabb legyen, mutatok egy másik variációt. Képzeld el, hogy egy mellrészre utólag szeretnék formázót rakni, a mintán nincs rajt… Mivel túl bő, szűkíteni szeretném. A próba szerint bejelölöm a háromszöget….
Miutáán összevarrom, el kellene döntenem, hogy melyik irányba vasaljam el a formázót.
Ahogy látod a képeken, bármerre vasalom, a formázó nem ér az anyag széléig. Ha szegni szeretném, vagy varrásvonal lenne ott, akkor hiányozna az anyag… Nem tudom összefogni a másik réteggel. Nadrág derekak szűkítésénél sűrűn előfordul.
Ebben az esetben, ha ez egy ujjatlan felső karkivágása, akkor igazítanom kell a karíven.
A másik változat, amikor a szűkítő, formázó varrat a háton, vagy elöl, de nem anyagszélen, hanem valahol a test egyéb helyén található. Ilyenkor két csúcspont van, és az összevarrandó forma rombusz alakot mutat.
A varrás menete azonos, ezért nem részletezek minden képet külön, hanem a galériában végignézheted.
Én most általánosságban csak két fajta formázó varrást mutattam be. Ezek a legelterjedtebbek. De mindig van kivétel, ami erősíti a szabályt! Találkozhatsz olyan szabásmintával, ami például egy ruha hátán más ívű szűkítést alkalmaz! 🙂
Meg kell említeni, hogy magunkra formálni a szabásmintát természetesen hajtásokkal, becsípésekkel is lehet! De most kifejezetten a szűkítők varrásáről szerettem volna írni a bejegyzést!
A szűkítés szabásvonalakkal is elérhető, ahogy az elején is írtam. A formázó varratok abban az esetben jönnek jól, ha nem akarunk szabásvonalat alkalmazni, csak kisebb módosításra van szükség.
Ami fontos még, hogy egy formázó varrás áthelyezhető a szabásmintán máshova. Természetesen ennek szabályai vannak, meggondolatlanul nem lehet ide-oda tologatni varrásokat a modellen. A leglátványosabb a mellformázó varrások áthelyezése. De az is legalább ilyen mutatós lehet, ha a pocak ívelődése miatt nem a mintán eredetileg jelölt helyről vesszük el a többletet.
Tetszett a bejegyzés? Kérlek oszd meg az ismerőseiddel is!
Ha pedig a jövőben nem szeretnél lemaradni a frissen megjelenő bejegyzésekről, akkor kövsd a blogt! A képernyő jobb oldalán találod a „Kövesd a blogot!” mezőt, ahol az e-mail címedet megadhatod, ahova az értesítéseket kéred!
Nagyon jó a cikk, köszi. A kérdésem hogy az első képen a szűkítő a karkivágás alá, a másiknál a karkivágásban helyezkedik el. Mikor melyiket használjam, melyiket érdmesebb? Én épp egy 75 D -s mellszűkítőt szeretnék kialakítani egy nem rugalmas rövidujjas felsőre. Ehhez keresek segítséget hogy hova tegyem.
Másik kérédsem: A tankönyvekben felső mellvarrásos szűkítő van, mikor melyiket hazsnáljuk, illetve miért az egyiket vagy másikat.
Köszönöm előre is!
Nincs összefüggés az első két szűkítő között. Egymástól függetlenül próbáltam szemléltetni, hogy a szabás, egy irányba elvasalás hogyan működik…. A mellformázók, szűkítők áthelyezése nagyon sokféle lehet. Hogy mikor melyiket alkalmazzuk, az a fazontól, szabásmintától függ!