“A tüll egy vékony fátyolszerű anyag, ami Tulle francia városról kapta a nevét. Tulle a selyem és csipkekészítésről volt nevezetes a 18. században, de az a fajta tüll, ami a magyar népviseletekben is felbukkan, (Kalotaszegen a dulándlé, Hollókőn a bíbor ingvállnál, vagy a sárközi viseletben) az az angol John Heathcoat által 1806-ban feltalált bobbinet-géppel előállított anyag. Ezért lett a kalotaszegi kontyolófátyol neve dulándlé vagyis tulle anglais (angol tüll).” Forrás: Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCll
Ennyit ír a Wikipédia. Ennél én kicsit bővebben összeszedtem a szerintem hasznos, érdekes információkat.
Nagyon népszerű, sőt egyre népszerűbb anyag!
A ruhaipar kezdte használni alkalmi viseletekhez, de napjainkban már igen közkedvelt rendezvényeken dekorációs anyagként is!
A teljesség igénye nélkül sorolok pár területet, ahol án már használtam, vagy ahol másoktól már láttam….
Alsószoknya, szoknya, tütü, ruha betét, jelmez, ajándék csomagoló, fátyol, székszoknya, lufira masni, asztalra futó terítő, méhészek is használják….
Kép forrása: https://www.organzaanyag.hu/termekek1.php?kat=19tull_anyag&kkoorr=1
A tüll alapvetően egy hálós szerkezetű anyag. Apró lyukakből áll, melyek alakja közelről megnézve hat vagy nyolcszögre emlékeztet. A további tulajdonságait nagyban befolyásolja, hogy ezt a hálót milyen összetételű szálból készítik, illetve hogy a kész háló milyen felületi kezelést kap.
Az alap szerkezet egységes, ha mintás a tüll, akkor azt utólag nyomják rá. ( Mifelénk ezt flokkoltnak is hívják) Mint ezeket a pöttyöket. 🙂
Ahogy fejlődnek az ipar megmunkálási lehetőségei, úgy szélesedik a tüll anyagok fajtáinak köre. Általában a merevség, és a felület kezelése alapján soroljuk a tüll anyagokat kategóriákba. Csak kapkodtam a fejem, amikor a méteráru boltban az eladó sorolta a fajtákat. Persze a neten is látom, hogy minta és színkavalkád van, és varrtam is már pár variációt, de amikor így egyben mindent összeszed az ember, akkor szembesül vele, hogy mennyi fajta létezik! Persze előfordulnak az elnevezések közt átfedések is.
Lehet merem, vagy rugalmas. Kemény, vagy puha (lágy), sima, vagy csillámos…. 🙂
Könnyen vágható. Én külön ollót használok rá, nem azt, amivel a textíliákat szabom. Ha plusz hatást szeretnél elérni, akár cikk-cakk ollóval is vághatod!
45 fokos szögben meglehetősen nyúlik az anyag a szerkezete miatt, ezért érdemes nem nagyon forgatni, mozgatni szabás közben… Csak elvágni, és a helyére varrni.
Fodrot én úgy szoktam csinálni, hogy egy fércelést húzok a szabott szélbe, és a cérnán összeráncolom a kívánt szakaszt. Legalább 2,5 – 3 – szor hosszabb ( akár többször is! ) anyagot érdemes szabni a beráncoláshoz, hogy elég nagy tömege legyen a fodornak.
Nem különösebben bonyloult ennek az anyagnak a varrása. Azzal nincs gond, ahogy a varrógép alá teszed, simán “vizsi a gép”. Nem azért macerás varrni, mert speciális talp, vagy beállítás kellene, hanem mert kiesnek a gombostűk. Az okozza a problémát, hogy kipotyog belőle a gombostű, így nehéz rögzíteni varrás előtt a rétegeket. 🙁
Nem kell beszegni, nem bomlik, nem foszlik el!
Szerkezete miatt könnyű rávarrni további díszítő elemeket, mint például a gyöngy, vagy a flitter.
Sima 70-es tű használata megfelelő. Vagy strech tű, ha a rugalmas változatot varrjuk.
Nincs kifejezett szabvány arra, hogy hogyan KELL varrni a tüllt. A lényeg az, hogy megfelelően tartson! 🙂
A tüll könnyen alakíthatő, formázhatő anyag, így könnyen össze is gyűrhető. De hogy viselkedik, amikor ki akarjuk simítani? Tudom, bosszantő, amikor a boltban összehajtják, hazáig meggyűrődik… Vagy a tekercs félbehajtása miatt oda kerül egy él, ahova nem kellene.
A jó hír, hogy ezt az anyagot is lehet vasalni! Ha a hajszál márványos mintát nem is teljesen, de a nagy gyűrődéseket igen!
A képeken egy alkalmi ruha alsószoknyájának az alja készült tüll fodorral. Ilyenkor arra figyelek, hogy az alsőszoknya és a tüll találkozása úgy legyen összevarrva, hogy a láb, tehát a bőrfelület felől legyen az anyagrétegek találkozásának szín oldala. Két okből. Egyrészt egy ruhának belülről is szépnek kell lennie. 🙂 Másrészt a tüll vágott széle így nem fogja bökni a bőrt! Az alsószoknya alját kicsit hosszabbra hagytam. Amikor kész volt a ruha, akkor az utolső próbán vágtam végleges hosszra. A modell forgott, én meg ollóval körben leigazítottam. 🙂
Köszönöm, ha tetszett a bejegyzés. és megosztod az ismerőseiddel!
Ha pedig nem szeretnél lemaradni a megjelenő új bejeygzzésekről, jelentkezz a blog követésére! Ezt e-mail címed megadásával teheted. 🙂 ( A képernyő jobb oldalán találod a mezőt, ahol jelentkezni tudsz! )
Képek forrása: A saját készítésű, vízjelezett fotókat Kaposváron a Bella Méteráru boltban, illetve az ott vásárolt anyagokról feldolozás közben készítettem. https://bella-meteraru.uzleti.hu/
A mai hasznos tanácsoknak nagyon örülök mert mindig is nehezen boldogultam az ilyen vékony anyagokkal köszönöm
Szívesen! 🙂
Szia! A kérdésem az lenne, hogy mennyire lehet a tüll anyagot hypozni/ fehéríteni/ festeni. Előre is köszönöm a választ!
Köszönöm szépen a jó tanácsokat. Szeretném megkérdezni ,ha hatréteg tüllszoknyát kell varrnom hátul uszályos összevarrjam hátul a cipzárnál vagy ne?
Az a gondom ,hogy a varrások elcsusznak egymáson lépésnél.
Nagyon köszönöm a segítséget.