Cipzárcsere, ez esetben most egy kabátban. Jobban mondva nevezzük inkább dzsekinek.
Érzelmileg kötődöm ehhez a kis piros kabáthoz. A nagyobbik lányomnak vettük, aztán hordta a kisebb lányom, most pedig a barátnőm kislánya használja. Igazán megszolgálta már az árát! 🙂 A múlt hétvégén került vissza hozzám egy kis renoválásra. 🙂
Ahogy a képeken látjátok, a vastagabb fajta bontható műanyag cipzár van benne, aminek a fogazata több helyen is hiányosságokat mutat.
Kezdjük azzal, hogy ez egy elég egyszerű bevarrási mód, ezért a cipzárcsere sem lesz túl bonyolult. Sok fajta kabátot láthattok Ti is ma már a boltokban. Amikor a patentok, kapcsok, szegő és védő pántok gyárilag egybe vannak varrva a cipzárral, azt utólag nehezebb rekonstruálni.
Ennél a kis kabátnál nincs semmi a húzózár varrásvonalában, egyszerűen csak a külső anyagréteg, és a bélés közé van bevarrva. Így a bontásnál sem lesz akkora gond.
Csináljuk együtt! 🙂
A fércbontóval óvatosan egy helyen megkezdem a varrat felfejtését. Én praktikusan a bélés felől kezdem meg a bontást, hogy még véletlen se okozzak a kabát külső felén sérülést! Utána már ott haladok, ahol könnyebben bomlik.
Majd végig haladva kiveszem az egész cipzárt…
Láthatod a képeken, hogy a bélés, és a külső réteg teljesen elválik egymástól. Fazontól függően az oldal, ujja, zsebek, és egyéb varrások viszont egyben tartják a kabátot, így nem kell félned attól, hogy nem fogod tudni “vissza csinálni” a dolgokat! 🙂
Nagyon egyszerűen, több lépésben mutatom, hogy kezdőként is megbirkózz vele! Először gombostűzök, aztán fércelek is! Kezdem az egyik oldalon, és csak a külső anyagrétegbe rögzítem be a cipzárt!
Mivel a kelleténél kicsit rövidebbet vásárolt a barátnőm, ezért a nyakrésznél úgy fércelem a helyére, hogy belevezetem a varrás vonalába a cipzár szabad végét. Így a zárószem felett nem látszik ki csúnyán a húzózár vége.
Ezután még mindig csak a kabát külső rétegével dolgozok. A másik felét is gombostűzöm, majd fércelem.
Látod a képeken, hogy vannak szabásvonalak, amit vízszintesen meg kell próbálnod egymáshoz passzítani.
A kabát már ebben a fércelt állapotban is majdnem működőképes! 🙂 A lényeg, hogy le tudod ellenőrizni Magad! Nem hullámos-e a cipzár, nem csúsztak-e el a szemek, és a lehetőségekhez mérten legjobban passzolnak-e a minták, vagy szabásvonalak?
Most ugyanezt megcsinálom a másik réteggel. Hozzáveszem a színoldalhoz a bélést. Gombostűzöm, fércelem…. ( Próbáld úgy elosztani a bélés anyagának hosszúságát, hogy azonos legyen a külső réteggel, egyenletesen simuljon, ne húzódjon, ne legyen ráncos! ) Így már két sor fércelés tartja a cipzárt a helyén, és már “csak” géppel le kell varrnod. Természetesen csinálhatod egyszerre a két réteget, de hidd el könnyebb, ha egyszerre csak egy dologra kell figyelned!
Ha ügyes vagy, akkor a két anyagréteg széle ugyanolyan messze van a húzózár fogazatától, így a varrásvonalaid a külső, és a bélés rétegen is azonos vonalban fognak futni. Ehhez jó sorvezető az a vájat, amiből az eredeti varratot kibontottad. 🙂
Az igazsághoz hozzá tartozik, ezért meg kell említenem! Ez a fajta cipzár eredetileg nem így lett bevarrva! Kifordított állapotban, a két anyagréteg közé varrjuk a cipzárt, majd színére fordítva letűzzük. Ahhoz, hogy ezt rekonstruálni tudjuk, ( röviden írva ) meg kell bontani a bélést, kiforgatni az egész kabátot, majd visszaforgatni, és a bélést visszavarrni. Talán a jövőben írok majd erről is bejegyzést, de ez már egy haladóbb szint. Hobbi varrónőként, ha így, ezzel az egyszerű módszerrel sikerül kicserélni a családban elromlott cipzárakat, akkor már nyert ügyed van! 🙂
Mivel már teljesen a helyén van a cipzár, akár használható is, ezért tényleg csak végig kell szaladnod rajt a géppel. Ha sorban megnézed a képeket, akkor látod, hogy a fogazattól távolabbi varratot rendes tűző talppal varrtam, ami közelebb van a foghoz, azt viszont féltalppal. Azért, mert így teljesen a szélén tudtam letűzni az anyagszélt.
Ezután már csak a férc kibontása, és a varrás leellenőrzése van vissza. Mivel a szín oldalon varrsz a géppel, előfordulhat, hogy a fogazathoz közelebbi varratnál a bélést nem sikerül mindenhol rendesen odavarrni. Ez olyankor fordulhat elő, ha nem teljesen passzolt egymáson a két anyagréteg. Ha nagyon csúnyán elcsúszott a varratod, akkor sajnos bontanod kell! De ha csak például egy 2 cm-es szakaszon épp csak nem fogja oda a bélést a cipzárhoz, akkor kézzel, rejtett öltéssel megvarrhatod. Emiatt nem érdemes bontani! A kézi varrás nem fogja rontani a varrásod használati értékét!
Ilyen lett. Még férccel, majd férc nélkül:
Azért írtam korábban, hogy meg kell próbálnod igazítani a szabásvonalakat, mert sajnos ez nem mindig sikerül! Gyárilag, nagyipari módszerekkel készült kabátot ha egyszer szétszedsz, nem biztos, hogy ugyanúgy fogod tudni összerakni! Ha például a szabásnál hiba történt, de a varrásnál korrigálták, hogy átmenjen a minőség ellenőrzésen, az Nálad most újra hiba lesz! Nem beszélve arról, hogy az évek óta mosott kabát anyaga már nyúlott, megviselt.
Az én megítélésem szerint, amikor elromlik egy cipzár, és cserélni kell, akkor el kell dönteni, hogy maga a ruha megér-e még egy javítást, illetve hogy mire fogjuk használni ezután…. Mire gondolok? Például egy majdnem új ruha oldalába varrt rejtett cipzár cseréjénél be kell tartani az eredeti varrás műveleti sorrendjét, másképp nem lesz kielégítő a végeredmény! Ennél a dzsekinél viszont praktikusan a legkevesebb bontással kivitelezhető a cipzárcsere, hogy még mindig hordható, funkcionálisan tökéletesen működő megoldást kapjunk!
Köszönöm, ha tetszett, és megosztod a bejegyzést!
Ha pedig a jövőben nem szeretnél lemaradni a megjelenő friss írásokról, akkor a képernyő jobb oldalán jelentkezz a blog követésére!
Köszönöm nagyon hasznos ..tanácsokat adtatok..